Óév vége, új esztendő eleje – ez az időszak sokak számára az összegzésről szól. Mi sem tettünk másként, kíváncsian értékeltük – immár jelentős számú adat birtokában – a Milkmen Kft.-Embrió Kft. EMBRIÓ-átültető Központ működésének első egész évét.

Munkánk legfontosabb, már szabad szemmel is látható eredménye, hogy 2021 augusztusa óta összesen 124 holstein-fríz borjú született embrió-átültetésből nálunk, a Milkmen tenyészetében. Nagyrészt üszők, mivel a programok mintegy 95%-ánál szexált spermával termékenyítettük a donorokat. Az összes egyed tenyészértékét még nem ismerjük, azonban a 2021-es ültetésekből született borjak átlaga 2763 GTPI. Vannak köztük küllem miatt mosott, genetikájukat tekintve kevésbé értékes egyedek is, ám szép számmal található bennük 2800 fölötti, és több kiugróan értékes, 2900 GTPI feletti üsző is.

A tavalyelőtti, induló évünk után sokszor tettük fel a kérdést: hogy tudnánk jobban csinálni? Az eddigi tapasztalatainkból, a saját és a szakirodalmi adatokból kiindulva több ponton optimalizáltuk a saját termelési rendszerünket, kiemelten a szuperovulációs protokolljainkat és az embriók laboratóriumi feldolgozását. A programokról papír alapú és elektronikus dokumentációt is vezetünk a legapróbb részletességig, az adatmennyiségből már hamarosan publikálható következtetéseket tudunk levonni. Minden előállított embrióról 300x-os nagyításban fotódokumentáció is készül, mely számunkra is nagy segítség a programok értékelésénél, illetve szemléltetéshez és oktatáshoz. Ezeken kívül új technikákat vezettünk be, melyektől hosszú távon jelentős javulást várunk -prekondícionálás, felezés, IVF embriók.

A gyorsabb genetikai előrehaladás miatt saját célra idén 90%-ban üszőktől mostunk embriókat, kizárólag szexált spermával. A (sikeres) mosásonkénti átlagos beültethető embriók száma 6,2 volt. Ez a szám kicsivel magasabb, mint az AETE által 2021-re közölt európai átlag (6) és az IETS által közzétett 2020-as világátlag (5,8), továbbá bőven meghaladja az AETA által publikált 2020-as USA-átlagot, amely 4,8 volt (valószínűleg ők voltak a legőszintébbek). A három szervezet által közzétett számok a tejelő átlagra vonatkoznak – üsző és tehén együtt. Köztudott a szakmában, hogy a tehenektől több in vivo embrió nyerhető, mint ahogyan az is, hogy hagyományos (nem szexált) spermával még mindig több és jobb minőségű embrió állítható elő mosással. A fentebb említett embrióprogramok során Európában csupán 19%-ban, az USA-ban pedig csak 45%-ban használtak szexált spermát. Ezeket a tényezőket is figyelembe véve az első félévben produkált 7,2-es átlagot (üsző + tehén) elégedetten nyugtáztuk.

Főleg, hogy az első félévben a 130 db fagyasztott embrió beültetésével 46%-os vemhességi arányt értünk el, jóval többet ültetve tehén recipiensbe, mint üszőkbe. A friss embrióval elért tapadás némileg gyengébb volt amiatt, hogy sok másod- és harmadosztályút is ültettünk. Velük nem lehet az első osztályúak vemhességi arányait elérni, viszont legalább esélyt adunk nekik. Hiszen adott esetben egy borjú értékesebb lehet, mint másik 10 összesen, például tavaly a legmagasabb genomikus tenyészértékű embriós üszőnk is harmadosztályú embrióból született, friss ültetésből. Úgy gondoltuk, sínen vagyunk.

Aztán sajnos jött az aszályos időszak, az új, gyenge takarmány, ami többek között hozta magával az embrió-előállítások, és főképp a tapadási eredmények csökkenését egyaránt. Annyira, hogy erről most nem is szeretnénk többet beszélni, bár előállításban például összességében sem csökkentünk az USA átlagáig. Inkább arra fókuszálunk, hogy közben viszont több olyan pozitív dolog elindult/történt, ami lendületet ad a további munkánkhoz, visz bennünket előre az úton:

• Termeltünk A2A2 embriókat más telep számára, amiket eddig 40% fölötti tapadási aránnyal ültetnek. Elkezdtünk dolgozni Brown Swiss donorokkal is.
• Születtek borjak zona pellucida nélküli (ezeket olyan nehéz megtalálni és beazonosítani a csészében, hogy akinek sikerül, az simán meg is érdemli a 2/2-őt) és prekondícionált embriókból.
• Ültettünk felezett, biopsziázott és IVF embriókat. Tud működni nálunk a szarvasmarha IVP (in vitro embriótermelés), most a rendszer stabilizálásán dolgozunk.
• A közeljövőben az embriók nagy részének beültetés előtt tudni fogjuk a genomikus tenyészértékét a folyamatban lévő kutatási projektünknek köszönhetően.
• És végül, de egyáltalán nem utolsó sorban: elkészült a donoristállónk, melyet a labor épületének folytatásában alakítottunk ki. Így tudunk fogadni üszőket embrió-előállítás céljából, levéve a tulajdonos válláról a vizsgálatok, a szuperovuláltatás és a termékenyítés terhét is. Továbbá a saját donorjainkat és recipiens-jelöltjeinket is leköltöztettük ide, ahol lehetőség van akár az egyedi takarmányozásukra is.
• Elindítottuk többféle oktatási és kutatási együttműködésünk kidolgozását bizonyos intézményekkel, és egy új technológia bevezetését, melyhez váratlanul hatalmas segítséget kaptunk.

Mindent egybevetve (a borjak mellett) sok tapasztalattal, adattal gazdagodtunk az elmúlt évben, melyeket a korábbiakkal kiegészítve hatékonyabban tudunk az érdeklődők rendelkezésére állni. Embrió előállítással, értékesítéssel, beültetéssel, oktatással. A kapuink továbbra is nyitva állnak a szakmabeliek számára, akár informálódni, vagy tanulni szeretne, nálunk megteheti, várjuk szeretettel.

A főképen 8570 Janka donorunk februárban előállított embriói láthatók. A mosásból 3 borjú született (az egyik prekondícionált-fagyasztott embrióból) genomikus tenyészértékük: 2825, 2933 és 2976 GTPI.